Magyarország társadalomföldrajza (TGBE0502)

 A tantárgy célja
 A tantárgy célja átfogó ismeretek nyújtása az ezredforduló utáni Magyarország társadalom- és gazdaságföldrajzi viszonyairól, továbbá a fejlődési tendenciák hátterében meghúzódó összefüggésekről. Általános társadalom-, valamint gazdaságföldrajzi tudásanyagra nagyban építő tematikája nemcsak korszerű ismeretek közvetítésére törekszik, de igyekszik rámutatni az aktuális társadalmi és gazdasági trendekből fakadó gyakorlati problémákra is.
 
 A tantárgy tartalma
 A tantárgy három nagyobb jelentőségű tartalmi blokkból (népesség- és településföldrajz, gazdaságföldrajz, valamint régiók földrajza) épül fel. Az első két tartalmi egység egyben az előadások tematikus tagolásának alapja is, míg a regionális ismeretek egyrészt horizontális elemként beépülnek az ágazati szemléletet követő előadások szerkezetébe, másrészt részletesebb tárgyalásra kerülnek a hallgatók bevonásán alapuló gyakorlatok során.
 Az előadások részletes tematikája
 
1. előadás: A Kárpát-medence népességföldrajzi viszonyai a kezdetektől napjainkig;
 A Kárpát-medence etnikai és vallási szempontból sokszínű lakosságot eredményező népességföldrajzi folyamatai állnak az első előadás középpontjában. A középkori magyar állam kialakulását megelőző idők és a történelmi Magyarország különböző korszakokban jellemző népességfejlődése mellett tárgyalásra kerülnek a XX. század eseményei is. Utóbbi vázlatpont keretében nemcsak a mai Magyarországon élő etnikai és vallási kisebbségekkel, hanem a szomszédos országok kárpát-medencei részeinek népességföldrajzával is foglalkozik.
 
2. előadás: Természetes népmozgalom és migráció a modern Magyarországon;
 A második előadás a természetes népmozgalom és a nemzetközi vándorlás kérdéskörével foglalkozik a XX. és XXI. századi Magyarországon. A folyamatok hátterében álló okok feltárására is vállalkozó prezentáció az aktuális népesedési viszonyok bemutatása során hangsúlyosan kezeli az ország nemzetközi vonatkoztatási rendszerben történő elhelyezését, valamint a hazai demográfiai trendekből és a nemzetközi migráció folyamataiból fakadó – mindennapi életünket is befolyásoló – társadalmi és gazdasági hatások számbavételét.
 
3. előadás: A Kárpát-medence településhálózatának fejlődése a kezdetektől napjainkig;
 A foglalkozás középpontjában egyrészt a Kárpát-medence településhálózatának fejlődését befolyásoló, különböző évszázadok folyamán többször átértékelődő természeti, illetve társadalmi – gazdasági – politikai tényezők, másrészt a hatásukra folyamatos változásban lévő településrendszer bemutatása áll. A számos szempontot és példát felvonultató előadás – hűen ragaszkodva a Kárpát-medence természetföldrajzi határaihoz – kitér a szomszédos országokhoz csatolt területek településhálózatának XX-XXI. századi fejlődésére is.
 
4. előadás: Urbánus és rurális települések a modern Magyarországon;
 Az előadás első része a modern Magyarország városhálózatának fejlődésével, a városok népességszám szerinti és funkcionális típusaival, továbbá a városhierarchia XX. században megfigyelhető változásaival foglalkozik. Második része tárgyalja a hazai községállomány és az alföldi területekre jellemző tanyarendszer elmúlt másfél évszázadban mutatott fejlődését, aktuális helyzetét, illetve a vidéki települések jövőbeli perspektíváit. Az előadás tematikája az urbanizáció kettős tartalmat hordozó fogalmának elméleti keretrendszerébe ágyazódik.
 
5. előadás: Gazdasági modernizációs kísérletek a XIX-XX. századi Magyarországon;
 A foglalkozás első részében Magyarország különböző korszakokhoz (dualizmus, két világháború közti időszak, szocialista periódus) kötődő gazdasági felzárkózási kísérletei kerülnek tárgyalásra. A második szerkezeti egység a (legutóbbi) rendszerváltás óta eltelt húsz év mérlegének részleges megvonására törekszik: a piacgazdasági átalakulás, a gazdasági szerkezetváltás, illetve az európai integráció folyamata képezik a főbb tartalmi elemeket. Az ország modernizációs teljesítménye nemzetközi kontextusba helyezve kerül bemutatásra.
 
6. előadás: Magyarország természeti és humán erőforrásainak földrajza;
 Az előadás a hazai gazdaság fejlődésének alapjául szolgáló természeti és humán erőforrások számbevételére fókuszál. Kitér mindazon természeti adottságokra, amelyek a mezőgazdaság, az energiaellátás, különböző ipari tevékenységek vagy az idegenforgalom számára lehetőséget kínálnak. A gazdaság szempontjából felértékelődő humán erőforrások tárgyalása során nemcsak mennyiségi és minőségi jellemzőik területisége, hanem a reprodukciójukban szerepet játszó oktatási és egészségügyi intézményrendszer is vázlatos bemutatásra kerül.
 
 7. előadás: Az energiagazdaság fejlődése és perspektívái;
 Az elsődleges energiahordozók kitermelésétől / beszerzésétől a másodlagos energiahordozók előállításáig és elosztásáig különböző tevékenységeket felölelő stratégiai jelentőségű ágazat bemutatása kapcsán olyan aktuális, gyakorlati jelentőségű kérdések kerülnek tárgyalásra, mint az energiagazdálkodás hatékonysága, az importfüggőség, vagy a környezeti fenntarthatóság. Az ágazat fejlődését hosszabb távú kitekintésben mutatja be, tematikájának középpontjában ugyanakkor az aktuális kérdések és energiagazdálkodási alternatívák kifejtése áll.
 
 8. előadás: A mezőgazdaság fejlődése és perspektívái;
 Történelmi múltja, hazai igényeket jelentős mértékben meghaladó kapacitásai, illetve az ország számos térségében ma sem lebecsülendő szerepe fontossá teszik a mezőgazdaság helyzetének külön tárgyalását. Bár nem marad el a múltbeli örökség vázlatos áttekintése sem, az előadás alapvetően a rendszerváltás utáni időszak fő kihívásaira, a mezőgazdaság ágazati és területi szerkezetének változásaira összpontosít, továbbá a témához kapcsolódóan kitér az európai integrációs folyamat hazai mezőgazdaságra gyakorolt hatásaira is.
 
9. előadás: Az ipar és építőipar fejlődése, perspektívái;
 Az előadás a szekunder szektor történeti fejlődésére és rendszerváltás utáni átalakulására fókuszál. Tárgyalja az ágazat súlyának, valamint belső szerkezeti viszonyainak változását, foglalkozik az ipartelepítő tényezők szerepének korszakonkénti átértékelődésével, illetve az ágazat térszerkezetének módosulásaival. A transznacionális szereplők megjelenése kapcsán érintőlegesen bemutatja hazánk nemzetközi ipari munkamegosztásban elfoglalt pozícióját, valamint a gazdasági ág potenciális szerepét Magyarország modernizációjában.
 
10. előadás: Szolgáltatások a XXI. századi Magyarországon;
 A rendszerváltás utáni magyar gazdaságban meghatározó súlyú, ugyanakkor rendkívül heterogén szolgáltató szektor különböző ágazatainak gazdasági jelentősége, illetve területi szerkezete áll az előadás tematikájának középpontjában. Tárgyalja a szolgáltatási tevékenységekhez kötődő tőkeimport jelentőségét, valamint az exportorientált szolgáltató szektor megjelenésének okait és fejlődését. Az előadás tematikájából ugyanakkor kimaradnak azok a szolgáltató tevékenységek, amelyek önálló tételben kerülnek bemutatásra.
 
 11. előadás: A turizmus fejlődése és perspektívái;
 
Az idegenforgalom önálló tárgyalását számottevő közvetlen és közvetett gazdasági hatásai indokolják. Az előadás a turisztikai kereslet és kínálat főbb jellemzőivel, továbbá a turizmus ágazati és területi szerkezetével foglalkozik. Bár az előadás némi történelmi kitekintéssel kezdődik, tematikája alapvetően a rendszerváltás utáni időszak fejleményeire koncentrál, melynek keretében kitér az elmúlt években végrehajtott beruházások értékelésére is.
 
 12. előadás: A közlekedési és kommunikációs szektor földrajza;
 Az ország működésének hatékonyságát és kiegyensúlyozott területi fejlődését elősegítő ágazat – hazánk földrajzi helyzetéből fakadóan – egyben alapot is jelent a gazdaság él&´nkítéséhez. Az előadás középpontjában elsősorban az ágazat rendszerváltás utáni fejlődése áll: tárgyalja az ágazat belső szerkezetében végbemenő változásokat (és hátterüket), kitér a fontosabb fejlesztési tervek, illetve a legjelentősebb infrastrukturális fejlesztések bemutatására (beleértve az összeállított koncepciók és megvalósult beruházások ágazati-területi hatásait is).
 
13. előadás: Kiegészítő modul a népesség- és településföldrajz témaköréhez;
 Az előadás két komolyabb érdeklődésre számot tartó, a korábbi órákon csupán érintőlegesen tárgyalt téma részletesebb bemutatására vállalkozik. Egyrészt foglalkozik a cigányság népességföldrajzával (kisebbség területi elhelyezkedése, társadalmi-gazdasági problémái), másrészt az ország társadalmi-gazdasági életében kiemelkedő szerepet játszó budapesti agglomeráció településföldrajz&´val (fővárosi település-együttes jelentősége, időbeli fejlődése, valamint Budapesten belüli és agglomerációs gyűrűben megfigyelhető területi folyamatok).
 
 14. előadás: Kiegészítő modul a regionális földrajz témaköréhez;
Az előadás középpontjában a regionalizmus és regionalizáció problémaköre áll. Bemutatja az országon belüli természetes – társadalmi-gazdasági mechanizmusok által irányított – térszerveződés folyamatait, illetve a mai Magyarország közigazgatásának területi struktúráját. Áttekinti az elmúlt évszázadban született fontosabb területszervezési reformkoncepciókat. Az előadás tematikájának részét képezi a gyakorlati foglalkozások regionális földrajzának területi kereteit képező NUTS-2 szintű régiók szerepének magyarázata.
 A gyakorlatok tematikája
  A gyakorlatok Magyarország NUTS-2 szintű régióinak (Észak-Alföld, Dél-Alföld, Észak-Magyarország, Dél-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Közép-Magyarország) bemutatására koncentrálnak. Cél az előadáson, ágazati szempontok alapján átadott ismeretek regionális kontextusba helyezése, valamint a hallgatók ismeretanyag feldolgozásába történő aktív bevonása. Túl a tárgyhoz kapcsolódó tudás megszerzésén, célja a Magyarország-gyakorlatoknak olyan módszertani ismeretek (pl. forráshasználat, adatelemzés) közvetítése és elmélyítése, amelyek a hallgatók későbbi tanulmányai során is kiválóan hasznosulhatnak.
  
Ajánlott olvasmányok
Baranyi B. (szerk.) 2008: Észak-Alföld. – Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs. 515 p.
Beluszky P. 2003: Magyarország településföldrajza. – Dialóg Campus Kiadó, Budapest &‐ Pécs. 568 p.
Beluszky P. (szerk.) 2007: Közép-Magyarország. – Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs. 566 p.
Bulla B. – Mendöl T. 1999: A Kárpát-medence földrajza. – Lucidus Kiadó, Budapest. 420 p.
Frisnyák S. 1999: Magyarország történeti földrajza. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 213 p.
Hajdú Z. (szerk.) 2006: Dél-Dunántúl. – Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs. 499 p.
Kiss É. 2010: Területi szerkezetváltás a magyar iparban 1989 után. – Dialóg Campus Kiadó, Bp. – Pécs. 223 p.
Nagy G. (szerk.) 2009: Dél-Alföld. – Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs. 496 p.
Perczel Gy. (szerk.) 1996: Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza. – ELTE Eötvös Kiadó, Bp. 653 p.
Perczel Gy. (szerk.) 2003: Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza. – ELTE Eötvös Kiadó, Bp. 633 p.
Rechnitzer J. (szerk.) 2007: Nyugat-Dunántúl. – Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs. 454 p.
Szirmai V. (szerk.) 2010: Közép-Dunántúl. – Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs. 503 p.
 
 
Debrecen, 2014. február 19.
 
                                                                                                                      Dr. Molnár Ernő
                                                                                                                            adjunktus