Az általános gazdaságföldrajz alapjai (TGBE0403-GY)

Az általános gazdaságföldrajz alapjai GYAKORLAT (TGBE0403-GY)

(Gyakorlat 0+2: ágazati gazdaságföldrajz)

2015 / 2016. tanév 1. félév

 

A tantárgy célja

A gyakorlatok funkciója ágazati gazdaságföldrajzi ismeretek közvetítése, továbbá a tantárgy keretében megkövetelt topográfiai névanyag és gazdaságföldrajzi fogalmak számonkérése. A hallgatók a szemeszter során egy-egy idegen nyelvű cikk önálló feldolgozását is elvégzik, mellyel egyrészt az irodalmazást gyakorolják, másrészt idegen nyelvi ismereteiket fejlesztik.

 

Részletes tematika

1. gyakorlat: Gazdaságföldrajz fogalma, ágazati gazdaságföldrajzi alapismeretek

Gazdaságföldrajz fogalma, ágazati gazdaságföldrajz helye a rendszerben; gazdasági ágazatok fogalma, három-szektor modell a foglalkozási átrétegződés folyamatáról és elméleti kiegészítései; (globális) értékláncok fogalma, szervezeti és területi jellemzői.

2. gyakorlat: A Föld mezőgazdasága I.

Mezőgazdaság globális gazdasági jelentősége; ágazat térbeliségét magyarázó elméletek két példája (Thünen, globális értékláncok a mezőgazdaságban); mezőgazdaság területi különbségeit befolyásoló természeti és társadalmi-gazdasági tényezők differenciáltsága.

3. gyakorlat: A Föld mezőgazdasága II.

Mezőgazdasági termelés területi típusai a Földön: talajváltó gazdálkodás, árasztásos rizstermesztés, nomád pásztorkodás, mediterrán mezőgazdaság, vegyes gazdálkodás, tejgazdaság, ültetvényes rendszer, ranchgazdálkodás, nagyüzemi gabonatermelés.

4. gyakorlat: A Föld energiagazdasága I.

Energiagazdaság globális gazdasági jelentősége, szerkezete; fosszilis energiahordozók a Föld energiafelhasználásában; a szén, a kőolaj és a földgáz hasznosításának története, készleteik, termelésük és fogyasztásuk területi különbségei, kereskedelmük.

5. gyakorlat: A Föld energiagazdasága II.

Alternatív és megújuló energiaforrások a Föld energiafelhasználásában; nukleáris energia; a vízenergia, a szélenergia, a napenergia, a geotermikus energia és a biomassza hasznosításának feltételei, illetve felhasználásuk területi differenciái.

6. gyakorlat: Az ipar földrajza I.

Az ipar globális gazdasági jelentősége, szerkezete; ipar térbeliségét meghatározó tényezők: statikus (Weber) és dinamikus telephelyelméletek (termék életciklus-elmélet), illetve új megközelítések (új regionalizmus és globális értékláncok teóriái).

7. gyakorlat: I. zárthelyi;

8. gyakorlat: Az ipar földrajza II.

Iparági esettanulmányok: (1) vas- és acélipar, illetve (2) autógyártás története, globális gazdasági jelentősége, szervezeti jellemzői, telepítő tényezői, meghatározó szereplői (vállalatok és országok), nemzetközi munkamegosztás a vizsgált iparágakban.

9. gyakorlat: Az ipar földrajza III.

Iparági esettanulmányok: (1) gyógyszeripar, illetve (2) textil- és ruházati ipar története, globális gazdasági jelentősége, szervezeti jellemzői, telepítő tényezői, meghatározó szereplői (vállalatok és országok), nemzetközi munkamegosztás a vizsgált iparágakban.

10. gyakorlat: A szolgáltatások földrajza I.

A szolgáltatások globális gazdasági jelentősége, típusai; szolgáltatások térbeliségét meghatározó tényezők: statikus, dinamikus és rendszerszemléletű telephelyelméletek; a globalizálódó világgazdaság csomópontjai: világvárosok / globális városok.

11. gyakorlat: A szolgáltatások földrajza II.

Turizmus története, globális gazdasági jelentősége; turizmus keresleti és kínálati oldala; a nemzetközi turizmus területi különbségei a turistaérkezések és bevételek tükrében; esettanulmányok a turizmus témakörében: Spanyolország és Kína idegenforgalma.  

12. gyakorlat: A szolgáltatások földrajza III.

Közlekedési és kommunikációs szektor globális gazdasági jelentősége, szerkezete; a közúti, a vasúti, a légi, a vízi közlekedés és a vezetékes szállítás története, hálózatuk és forgalmuk területi differenciái; az infokommunikációs infrastruktúra különbségei.

13. gyakorlat: II. zárthelyi;

14. gyakorlat: I. és / vagy II. zárthelyi javítása;

 

 

Ajánlott irodalom

Bora Gy. – Korompai A. 2003: A természeti erőforrások gazdaságtana és földrajza. – Aula Kiadó, Budapest. 440 p.

Burgerné Gimes A. 1992: A világ mezőgazdasága: gazdaságföldrajzi áttekintés. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 243 p.

Cséfalvay Z. 2004: Globalizáció 1.0. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 254 p.

Cséfalvay Z. 2004: Globalizáció 2.0. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 305 p.

Frisnyák S. 1990: Általános gazdaságföldrajz. – Tankönyvkiadó, Budapest. 403. p.

Kozma G. 2006: Regionális gazdaságtan. – Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. 196 p.

Lőkös L. 2000: A világ mezőgazdasága. – Mezőgazdasági Szaktudás, Budapest. 319. p.

Tóth J.  (szerk.) 2002: Általános társadalomföldrajz. – Dialóg Campus Kiadó, Budapest/Pécs. 486 p.

Vidéki I. (szerk.) 2008: Fejezetek az ipar- és közlekedésföldrajzból. – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 311 p.

 

Debrecen, 2015. szeptember 14.