A világ természet- és társadalomföldrajza II. (TGBE0506)

1. óra – Oroszország ázsiai területei

Oroszország Urálon túli területeinek lehatárolása, természetföldrajzi tényezőinek bemutatása, történeti jellemzés – az oroszok térhódítása, a térség gazdasági térhasználatának ismertetése, a mezőgazdaság adottságai, bányászati területek, gazdasági körzetek bemutatása

2. óra – Közép-Ázsia volt szovjet utódállamai

Kazahsztán, Kirgizisztán, Tadzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán természetföldrajzi és történeti szempontú bemutatása, demográfiai jellemzése, az Aral-tó problémakörének, a mezőgazdaság területi sajátosságainak, a gazdasági térhasználat karakteres elemeinek, az országok világgazdasági szerepének ismertetése, külpolitikai orientációinak bemutatása

3. óra – Törökország és a szomszédos kaukázusi országok

Törökország, Azerbajdzsán, Grúzia és Örményország meghatározó természetföldrajzi elemeinek és történeti eseményeinek ismertetése, etnikai és vallási konfliktusainak bemutatása, gazdasági erőforrásainak és szerepének jellemzése, a mezőgazdasági és bányászati-feldolgozóipari körzeteinek áttekintése

4. óra – A Közel-Kelet államai

Az Arab-félsziget, a termékeny félhold és az Iráni-medence térsége országainak természetföldrajzi sajátosságai, etnikai-vallási szempontú bemutatása, a bányászat – különös tekintettel a kőolaj-kitermelés – kérdésének tárgyalása, a mezőgazdasági, ipari ágazatok területi jellemzőinek és tendenciáinak ismertetése

5. óra – Az indiai szubkontinens országai

Banglades, Bhután, India, Maldív-szk, Nepál, Pakisztán és Sri Lanka természetföldrajzi bemutatása, meghatározó történeti eseményeinek felsorolása, a demográfiai, etnikai és vallási jellemzőinek és problémáinak tisztázása, a népesség és a gazdaság területi egyenlőtlenségeinek és sajátosságainak bemutatása

6. óra – Kína

Kína természetföldrajza, történeti bemutatása, demográfiai folyamatok, etnikai-vallási összetétel ismertetése, a mezőgazdaság és az ipar, valamint regionális növekedés területi különbségeinek jellemzése, Kína világgazdaságban, világpolitikában betöltött szerepének áttekintése

7. óra – Japán

Japán természetföldrajzi és történeti jellemzése, a mezőgazdaság és az ipar, valamint ezek területi különbségeinek bemutatása, Japán gazdasági fejlődésének, világgazdasági jelentőségének áttekintése, az ország export-import szerkezetének, külgazdasági orientációinak ismertetése

8. óra – Ausztrália és Kanada

Ausztrália, illetve Kanada természetföldrajzi bemutatása, benépesítési folyamatának, etnikai összetételének, a népesség területi különbségeinek jellemzése, a mezőgazdaság, a bányászati szektor, valamint a feldolgozóipar sajátságainak áttekintése, az országok világgazdasági szerepének ismertetése

9. óra – Az Amerikai Egyesült Államok

Az Egyesült Államok benépesülési folyamatának, történetének, demográfiai sajátságainak, etnikai-vallási jellegzetességeinek, településhálózati jellemvonásainak áttekintése, a mezőgazdasági termelés természeti-társadalmi alapjai, térbeli jellemzői, a bányászat, energiagazdaság, az ipar és a szolgáltató szektor bemutatása

10. óra – Brazília és Mexikó

Az országok természeti jellemzőinek, történeti eseményeinek, az európai gyarmatosítás folyamatának bemutatása, népességföldrajzi jellemvonások, területi különbségek, a gazdasági szerkezet, az agrárszektor, a kitermelő-, energiatermelő- és feldolgozóipar, valamint a szolgáltatások fontosabb sajátságainak áttekintése

11. óra – Közép- és Dél-Amerika

Közép- és Dél-Amerika országainak természetföldrajza, gyarmatosítása, benépesítése, a demográfiai folyamatok bemutatása, a gazdaság különböző szektorainak területi jellegzetességei – a mezőgazdaság, bányászat, ipar, valamint a szolgáltatások áttekintése

12. óra – Dél- és Kelet-Afrika országai

Dél-Afrika, különös tekintettel a Dél-afrikai Köztársaság benépesítésének és gyarmatosításának folyamata, természeti és történeti jellemvonásainak, demográfiai-, etnikai sajátságainak áttekintése, az AIDS társadalmi és gazdasági hatásainak bemutatása, a bányászat és a feldolgozóipar világgazdasági jelentősége

13. óra – Felső-Guineától a Szomáli-félszigetig húzódó afrikai országok

A szubszaharai Afrika természeti jellemvonásai, különös tekintettel a Száhel-övezet éghajlati és antropogén hatásra bekövetkező problémakörére, az érintett országcsoport gyarmatosításából, valamint határkijelöléséből fakadó etnikai-vallási konfliktusok bemutatása, a társadalmi-gazdasági folyamatok áttekintése

14. óra – Észak-Afrika országai

Észak-Afrika országainak (Algéria, Egyiptom, Marokkó, Líbia, Tunézia) bemutatása, az etnikai-demográfiai sajátságok és folyamatok ismertetése, a mezőgazdasági termelés lehetőségeinek, a kőolaj- és földgáz kitermelés gazdasági hozadékainak, világgazdasági jelentőségének jellemzése, az ipar és szolgáltatások területi szempontú áttekintése

Követelmények: a tantárgy teljesítésének feltétele a sikeres szóbeli kollokvium, mely során az órán elhangzottak mellett a kiadott témakörök és a konkretizált tananyag is számonkérésre kerül. A szóbeli vizsgát  megelőzően a topográfiai számonkérést tartalmazó vaktérképből és az órák során elhangzottakat számon kérő feleletválasztós tesztből álló beugró írására kerül sor.  

Ajánlott irodalom:

Horváth Gergely - Probáld Ferenc - Szabó Pál (szerk.) 2008: Ázsia regionális földrajza. – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 618 p.

Probáld Ferenc (szerk.) 2002: Afrika és a Közel-Kelet földrajza. – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 395 p.

Probáld Ferenc (szerk.) 2004: Amerika regionális földrajza. – Trefort Kiadó, Budapest, 360 p.

Tóth József (szerk.) 2010: Világföldrajz. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 1488 p.

 

Debrecen, 2017. szeptember 7.

Pénzes János