Politikai és szociálgeográfia I.

A tantárgy oktatásának célja:

            A tantárgy a Debreceni Egyetemen folyó politikai földrajzi képzés megalapozó stúdiuma. Épít a középiskolában megszerzett társadalomföldrajzi ismeretanyagra éppúgy, mint már az egyetemen megszerzett tudásra (Az általános társadalomföldrajz alapjai I..-II. tárgyak keretében szerzett ismeretekre). 

            A kurzus célja, hogy a társadalomföldrajz két fontos részdiszciplínája: a politikai földrajz és a szociálgeográfia területén egyetemi szintre fejlessze a hallgatók ismeretanyagát.

            Az elsajátítandó politikai földrajzi anyag két részre osztható. A félév első harmadában általános politikai földrajzi ismereteket szereznek a hallgatók. Megtanulják a politikai jelenségek földrajzi (térbeli) módszerekkel történő elemzését, értelmezését. A félév második harmadában a regionális politikai földrajzi ismeretek kerülnek bemutatásra. A globális világ politikai folyamatainak bemutatása után Európa, majd annak egyes nagyrégiói kerülnek terítékre. A téma tárgyalása során különös figyelmet kapnak az etnikai – civilizációs – vallási konfliktusok, feszültséggócok. 

A félév utolsó harmadában szociálgeográfiai ismeretek kerülnek átadásra. A szociálgeográfia a társadalomföldrajz egy viszonylag új területe, az emberi társadalom szerkezetének és működésének térbeli aspektusaival foglalkozik. Az alkalmazott szociálgeográfia jelentősége igen nagy, mivel napjainkban a polgári alapon működő terület- és településfejlesztés egyik legfontosabb tudományos bázisa, ezért a hallgatóknak mindenképpen meg kell ismerniük elméleti alapjait, fő vizsgálati területeit.

            A kurzus írásbeli kollokviummal zárul, melynek sikeres teljesítése a magasabb szintű társadalomföldrajzi ismeretek elsajátításának előfeltétele.

 

Tematika:

 

Regisztrációs hét

2012. február 3.  

Tájékoztató: kurzustematika, tételsor, kötelező és ajánlott irodalom, valamint a vizsgakövetelmények ismertetése.

 

1. hét

2012. február 10.

Politika, politikai földrajz, geopolitika:

Az emberi társadalom és a(z élettelen, ill. az élő) természet kapcsolatrendszere.

A ”politika” definíciója, a definíció értelmezése. A ”geopolitika” fogalma, első kiemelkedő művelői: Rudolf Kjellén, Karl Haushofer, Halford Mackinder munkássága.

A ”hatalom” mint társadalmi viszony, ill. a politikai tevékenységek eszköze és célja.

Az ”állam” meghatározása. Az állam létrejöttét magyarázó elméletek: teokratikus-, patriarchális-, patrimoniális-, hódítási-, szerződési-, marxista-, anarchista és szindikalista elméletek. Az ”államterület” fogalma, típusai, megszerzésének módjai. Államtípus, államforma, államhatár.

A különböző politikai berendezkedések – demokrácia és diktatúra – létrejöttének okai, jellemzői, altípusai.

Az ”elit” fogalma, ill. annak változása a különböző korokban.

 

2. hét

2012. február 17.

Kultúra és civilizáció:

A kultúra fogalma, a szó eredete, összetevői és értelmezése Bacon, Montaigne, Voltaire, J. G. Herder, ill. I. Kant nézetei alapján.

A civilizáció fogalmának értelmezése.

Az emberiség fejlődése az evolucionalista felfogás szerint: barbárság à vadság à civilizáció. A három kultúrfok jellemzőinek részletes bemutatása (családtípusok, tulajdonviszonyok, termelési módok, gazdaság, találmányok stb.).

A modern civilizációk létrejöttének alapfeltételei, különbségek az azt megelőző fejlődési fokokkal.

Néhány, a civilizációval kapcsolatos alapfogalom ismertetése.

Etnikai – civilizációs – vallási feszültséggócok a Földön.

 

3. hét

2012. február 24.

Nemzet, etnikum, nemzetiség:

A család: a társadalom természetes és alapvető egysége. Típusai korok és kontinensek (régiók – országok) szerint. Nemzetség. Törzs. Nemzet: kultúrnemzet ßà államnemzet. Nemzetállam. Etnikum. Nemzetiség.

A történeti Magyarország etnikumai. A nemzetiségi kérdés kiéleződése a XIX. században. A nemzetiségek számának és arányának változása az asszimiláció, a területváltozások, és a nemzetközi migráció (különösképpen a lakosságcsere egyezmények) eredményeként.

A nemzetiségi kérdés jogszabályi úton való rendezésének módjai Magyarországon az 1848-49-es forradalomtól napjainkig. A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvény – az 1993. évi LXXVII. törvény.

Kisebbségek a Földön. A kisebbségek típusai: etnikai, nemzetiségi, nyelvi, vallási kisebbségek. Kisebbségekhez való viszony Európa egyes országaiban a XX. századig. A kisebbségek védelmét szolgáló nemzetközi egyezmények ismertetése. Többség – kisebbség konfliktusa a Föld néhány országában a XX. század második felében.

Nacionalizmus. Sovinizmus.

4. hét

2012. március 2.

Az emberiség civilizációi:

A Föld civilizációi – történeti áttekintés az ókortól-napjainkig.

Samuel P. Huntington tézisei ”A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása” c. mű alapján.

Emberi kultúrák és civilizációk térképi áttekintése.

 

5. hét

2012. március 9.

Európa világpolitikai helyzete:

A világgazdaság centrumtérségei napjainkban, különös tekintettel a nemzetközi tőkeáramlások (működőtőke export) intenzitására. A világ legnagyobb gazdaságai az egyes országok GDP-je alapján.

A kettéosztott kontinens: Európa a hidegháború időszakában.

A NATO és az Európai Unió (Európai Gazdasági Közösség) egyes bővítési fázisainak ismertetése.

Európa geopolitika helyzete napjainkban. A recens Közép-Európa.

Európa társadalmi-gazdasági jellemzői a XX. században. Európa fő társadalmi – gazdasági – politikai – katonai problémái jelenleg.

 

Európa politikai-földrajzi felosztása:

Kontinensünk államainak legfontosabb adatai: terület, népességszám, a lakosság nemzetiségi összetétele, vallási összetétel, beszélt (hivatalos) nyelvek, nemzetközi szervezetekben vállalt tagság (NATO, EU), gazdasági fejlettség (GDP/fő).

Európa nyelvi és vallási felosztása – rendszerei. A nyelvi és a vallási rendszer közötti kapcsolatok bemutatása.

Kontinensünk civilizációs felosztása.

 

6. hét

2012. március 16.

Kelta Európa:

Történelmi előzmények: az indoeurópai nyelvek szétrajzása kontinensünkön.

A kelták elterjedési területe az i. e.-i évszázadokban.

A ”Kelta-Európa” napjainkban: írek, skótok, walesiek, bretonok.

 

Germán Európa:

A germánok elterjedési területe az i. e.-i évszázadokban.

A germánok szétvándorlása az i. sz.-i első évszázadokban.

A ”Germán-Európa” napjainkban: németek, osztrákok, svájciak, D-Tiroliak, svábok-szászok, hollandok, angolok, angol anyanyelvűek, svédek, norvégok, dánok, izlandiak, feröeriek.

Az angol nyelv diadalútja.

Az egységes Németország (NSZK + NDK) létrejöttének társadalmi – gazdasági vonatkozásai.

A zsidó népesség európai elterjedése a II. világháború előtt. A holocaust. A Föld és Európa zsidóságának összetétele eredetük szerint (askenázi – jiddis, szefárd – ladino). A zsidó diaszpóra napjainkban. A magyar zsidóság helyzete a XX. században.

 

7. hét

2012. március 23.

Újlatin Európa:

A latinok elterjedési területe az i. e.-i évszázadokban.

A latinok szétvándorlása az i. sz.-i első évszázadokban.

Az ”Újlatin-Európa” napjainkban: franciák, olaszok, spanyolok, románok, portugálok, vallonok, vlahok.

Esettanulmány: többnyelvű (több nemzetiségű) államok Európában: Spanyolország: spanyol – baszk; Svájc: német – francia – olasz – raetoromán; Belgium: flamand – vallon – német.

 

8. hét

2012. április 6.

Szláv Európa:

Az ószlávok elterjedési területe az i. e.-i évszázadokban.

A szlávok szétvándorlása az i. sz.-i első évszázadokban.

A szlávok felosztása: keleti-, nyugati- és délszlávok.

Keleti szlávok: oroszok, ukránok, beloruszok. Oroszország etnikai kaleidoszkópja lakosságszám és népcsoport szerinti bontásban.

Nyugati szlávok: lengyelek, csehek – morvák, szlovákok.

Déli szlávok: szlovének, horvátok, szerbek, montenegróiak, bosnyákok, bolgárok, macedónok. Dél-Kelet-Európa etnikai és vallási viszonyainak megváltozása a XX. század folyamán.

 

9. hét

2012. április 13.

Egyéb indoeurópai nyelvek Európában:

A görögök elterjedési területe az i. e.-i évszázadokban.

A többségében görögök által lakott területek etnikai viszonyai napjainkban: Görögország, Ciprus.

Albánia nemzetiségi helyzete napjainkban.

A romák európai elterjedése – a középkortól napjainkig.

 

Balti Európa:

A balti népek elterjedési területe az i. e.-i évszázadokban.

A három balti szocialista köztársaság helyzete a Szovjetunióban.

Észtország, Lettország és Litvánia (valamint a fővárosaik) népességének, ill. nemzetiségi viszonyainak alakulása a XX. században.

 

10. hét

2012. április 20.

Finnugor Európa (Magyarság a Kárpát-medencében):

A szkíták és a szarmaták elterjedési területe az i. e.-i évszázadokban.

Az urali nyelvcsalád „családfája” – finn-ugorok és szamojédek.

Az urali nyelvcsaládba tartozó népek elterjedési területe és lélekszáma napjainkban különös tekintettel a finnugorokra. Finnugor nyelvet beszélő népek a volt Szovjetunióban.

A világ nyelveinek csoportosítása – kapcsolat az egyes nyelvek (nyelvcsaládok) között. Nyelvi rokonaink, elődeink – agglutináló (ragozó) nyelveket beszélő népek Eurázsiában.

A magyarok vándorlása, ill. a Kárpát-medence benépesítése.

Az idők folyamán a Kárpát-medencébe érkező turáni (szittya) népek felsorolás szintű ismertetése, a nagyobb hatásúak részletes(ebb) bemutatása.

A magyar nép rokonai.

A magyarok vándorlása. A vándorlás során alkalmazott gazdálkodási módok ismertetése.

Honfoglalás – a magyarság területfoglalása a Kárpát-medencében.

A Magyar Királyság nemzetiségi összetételének változása az államalapítástól trianonig.

A magyar nyelv nyelvjárásterületei.

A XX. századi nemzetközi migráció Dél-Kelet-Európában – különös tekintettel hazánkra, ill. a Csonka-Magyarországon kívül élő magyarokra.

 

Egyéb európai népek:

Etnikai – vallási feszültséggócok valamint az egyéb korábbi előadásokon megtárgyalásra nem került kisebb népek politikai földrajzi szempontú bemutatása.

Baszkok: Spanyolország, Franciaország.

Máltaiak.

Török népek – kurdok.

Európa új bevándorlói: afrikaiak, arabok, kínaiak, dél-kelet-ázsiaiak.

 

11. hét

2012. április 27.

A szociálgeográfia elmélete és módszere:

A szociálgeográfiai gondolat fejlődése – az egyes szakaszok kiemelkedő gondolkodói. Determinista irányzat. A posszibilista fázis. Morfológiai fázis. Funkcionális emberföldrajzi fázis. A szociálgeográfia irányzat létrejötte.

A szociálgeográfia irányzatai. Az európai szociálgeográfia irányzatai: a Müncheni iskola, a Kölni iskola, a Bochumi iskola, egyéb közép-európai szociálgeográfiai irányzatok, a francia szociálgeográfiai irányzat.

A hazai szociálgeográfiai kutatások előzményei, jelentősége. A modern magyar szociálgeográfia létrejötte, szerepe a terület- és településfejlesztés tudományos megalapozásában.

A szociálökológia főbb irányzatai. Amerikai szociálökológiai vizsgálatok. Angol városszerkezeti vizsgálatok.

Nyugat-Európai szociálökológiai vizsgálatok. Közép-Európai típusú szociálökológiai vizsgálatok. A volt szocialista országokban folyó szociálökológiai kutatások.

A szociálgeográfiai és szociálökológiai vizsgálatok különbségei és hasonlóságai.

 

12. hét

2012. május 4.

Az alkalmazott szociálgeográfia elmélete és módszere:

Az alkalmazott szociálgeográfia definíciója, célja, szerepe a terület- és településfejlesztésben.

Az alkalmazott szociálgeográfia hazai társadalmi és szaktudományi feltételei. Az ország rendszerváltás utáni gazdasági-társadalmi fejlődésének jellemzői – a szociálgeográfiai kutatások szempontjából fontos tényezők kiemelése – különösen figyelve az Európai Uniós tagság jelentőségére. Az alkalmazott szociálgeográfia hazai szaktudományi feltételei – a társadalomföldrajz és a szociálgeográfia különbségeinek bemutatása.

 

13. hét

2012. május 11.

Az alkalmazott szociálgeográfia tartalma:

A szociológia és a szociálgeográfia közötti különbség bemutatása.

Az alkalmazott szociálgeográfia műveléséhez, kutatási eredményeinek megértéséhez szükséges tudományok – ismeretek.

Partzsch funkció-katalógusa – a földrajzi lét szférái (1. A társadalmi (közösségi) lét szférája, 2. A munkavégzés, 3. A lakófunkció, 4. Az ellátás és szolgáltatás, 5. A képzés és közművelődés, 6. A szabadidő felhasználása, 7. Közlekedés és kommunikáció) részletes bemutatása.

 

14. hét

2012. május 18.

Az alkalmazott szociálgeográfia módszertani kérdései:

1. Az információbázis összeállítása. Hivatalos statisztikák – nehézségek az adatgyűjtésben: az összehasonlíthatóság problémája, közzé nem tett, illetve közzé nem tehető adatok. Történeti források: régebbi kutatások eredményeinek áttekintése. Topográfiai és tematikus térképek. Saját adatgyűjtés: kérdőíves felmérés és interjú.

2. Az alkalmazott szociálgeográfiai elemzések területi rendszere.

Lehetséges vizsgálatok: különböző tematikus térképek, analízisek: SWOT elemzés, célfa, célpiramis stb. készítése.

 

 

Követelmény:

A tantárgy teljesítésének feltétele a sikeres írásbeli kollokvium.

 

Kötelező irodalom:

 

Mező Ferenc 2003: A politikai földrajz alapjai. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 390 p.

Hajdú Zoltán 2001: A politikai földrajz alapjai. – In: Tóth J. (szerk.): Általános társadalomföldrajz II. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, pp. 21-42.

Huntington, S. P. 2008: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Európa Könyvkiadó, Budapest, 652 p.

Berényi István 1992: Az alkalmazott szociálgeográfia elméleti és módszertani kérdései. Akadémiai Kiadó, Budapest, 165 p.

Bernek Ágnes (szerk.) 2003: A globális világ politikai földrajza. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 436 p.

 

Ajánlott irodalom:

 

Berényi István 1997: A szociálgeográfia értelmezése. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 135 p.

Berényi István 2003: A funkcionális tér szociálgeográfiai elemzése. MTA FKI, Budapest, 180 p.

Békési László 2004: A politika földrajza. Aula Kiadó, Budapest, 206 p.

Fukuyama F. 1994: A történelem vége és az utolsó ember. Európa Könyvkiadó, Budapest, 600 p.

Pap Norbert – Tóth József 2002: Európa politikai földrajza. Alexandra Kiadó, Pécs, 271 p.

Pap Norbert – Tóth József (szerk.) 1999: Változó világ, átalakuló politikai földrajz. JPTE TTK Földrajzi Intézet, Pécs, 318 p.

 

Tételsor